Új dínófajtát fedeztek fel

A szarvas dinoszauruszok új faját azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a londoni Természettudományi Múzeum raktárában majd száz éve porosodó fosszíliákban.

A leletről az Acta Palaeontologica Polonica című őslénytani kiadványban jelent meg tanulmány. A fosszíliákat a londoni Természettudományi Múzeum által foglalkoztatott Charles H. Sternberg és fia, Levi Sternberg találta 1916-ban a kanadai Alberta tartományban, ahol több egyed csonttöredékei kerültek elő. Így napvilágra került két koponyatöredék, beleértve a dinoszaurusz pofáját, valamint a nyakfodrának egy részét. A múzeum illetékesei azonban elégedetlenek voltak a leletek minőségével, az intézmény levéltárából előkerült 1918-as levél nemes egyszerűséggel szemétnek nevezi a fosszíliákat. A leletekkel senki sem foglalkozott, s majd száz évnek kellett eltelnie, míg a fosszíliákat megtisztították és elemezték - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon, valamint a clevelandi Természettudományi Múzeum honlapján.

A Spinops sternbergorum körülbelül 76 millió évvel ezelőtt élt a mai Kanada területén, az Alberta-tartomány déli részén. Testsúlya meghaladta az egy tonnát, hossza pedig a 6 métert. A növényevő dinoszaurusz orrán egy szarv ékeskedett, szája pedig csőrszerű képződményben végződött, amelynek segítségével megbirkózott a növények fás száraival.
Ami igazán érdekes, az a Spinops sternbergorum csontos nyakfodra, amely két másik "albertai" ceratopsida dinoszaurusz, a Centrosaurus és a Styracosaurus nyakékességének "stílusjegyeit" viselte magán.

Így a Centrosaurushoz hasonlatosan a Spinops sternbergorum nyakfodrán is két nagy, előrehajló, banánalakú "horog" díszelgett, a Styracosaurustól pedig egy pár nagy és egyenes csonttüskét "kölcsönzött", amelyek a nyakfodor középvonalánál hátrafele meredtek.

"Ez a felfedezés azért jelentős, mert általa sokat megtudunk a szarvas dinoszauruszok sokszínűségéről a késő krétaidőszakban" - emelte ki Michael Ryan, a clevelandi Természettudományi Múzeum gerinces őslénytani gyűjteményének kurátora, aki szerint a természetes kiválasztódás különösen megmutatkozott a fejdíszek sokszínűségében. Az új fajok igen nagy gyakorisággal jelentek meg a ceratopsida-csoportban egy alig másfélmillió éves periódusban.